Győri Nádorvárosi keresztény közösség

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (János ev. 3.rész 16. vers)

Örülünk, hogy felkerested közösségünk honlapját. Látogatásod alkalmával betekintést nyerhetsz életünkbe. Ha személyesen szeretnél velünk megismerkedni elérhetőségünket itt találhatod. Az oldalunkon szeretnénk megosztani veled információkat a Biblia jelentőségéről is, hitelességéről. Olvashatsz programjainkról, amelyeken szívesen látunk. Azt is szívesen vesszük, ha az itt olvasottakról meglátásaidat, véleményedet megosztod velünk.




Biblia kör

Mindannyiunk számára fontos, hogy hiteles megbízható és igaz válaszokat kapjunk az életünk sokszor nehéz és fájdalmas kérdéseire. Legyünk készek arra, hogy magunk járjunk utána és ne engedjük meg magunknak, hogy bármit “megetessenek” velünk. A Bibliaolvasó kör erre ad lehetőséget, hogy magunk győződjünk meg arról, hogy a kereszténység valóban igaz-e, és tényleges választ ad-e kérdéseinkre. 

 

 

 

Miért tartunk fontosnak egy ilyen Bibliaolvasó kört? 

 

 Egy bizonyos erkölcsi magatartás mindig egy bizonyos hitbeli meggyőződésből fakad. Ha ez a hit a Szentírásban önmagát kijelentő Istenbe vetett hit, akkor meg kell ismerni először a Bibliát, utána megfogalmazni, mit hiszünk annak alapján (dogmatika), s akkor lehet beszélni arról, hogyan akarunk helyesen cselekedni ennek szellemében (etika). Ezt a három lépést ez a Bibliaolvasó kör egyszerre teszi meg. A Biblia legfontosabb részei alapján mindjárt világosan elmondja, mit is hiszünk és miért azt, s ebből szinte magától következik, hogy éppen ezért hogyan akarunk cselekedni. S mindezt úgy, hogy azokra van tekintettel, akik még nem ismerik a Szentírást, és sok minden új nekik, ami annak igazságaiból következik. 

 

 

Ízelítőül nézzünk meg egy gyakorlati példát: 

 

 Minden Istennel kezdődik: 

 

1. „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet”, mondja a Biblia. (1 Mózes 1:1) Ez azt jelenti, hogy a világegyetem nem létezett mindig: volt egy kezdete. Ez érdekes, mert a múltban sok tudós azt hitte, hogy az univerzum mindig is létezett. Egyesek még mindig azt hiszik; de ma már sokan úgy gondolják, hogy az univerzumnak biztosan volt kezdete. 

 

2. Isten nemcsak megteremtette a világegyetemet; a Biblia azt mondja, hogy Igéje és hatalma által meg is tartja (Zsidók 1,3). Amit mi a természet törvényeinek nevezünk, az megtartó erejének munkálkodása. Következtetés: sem a világegyetem, sem a föld nem a mi tulajdonunk: Istenéi. „Az Úré a föld és ami betölti” (Zsoltárok 24,1). Mi csak “bérlői” vagyunk Isten Földjének: nem a tulajdonunk. Ezért meg kell ismernünk a Bibliából és tiszteletben kell tartanunk azokat a feltételeket, melyeket Isten szabott ki bérleti viszonyunkra. 

 

3. A világegyetem, a föld és az ember létezésének célja: Az egész világ, beleértve az embert, azért teremtetett, hogy Isten kedvét lelje benne, és az ő akaratát szolgálja (Jelenések 4,11). Hogy eldönthessük, vajon az ember úgy él-e, ahogy kell, meg kell kérdeznünk: „Mennyire teljesíti Isten akaratát?” 

 

 

 

Hogyan teremtette Isten a világot? 

 

 

1. A Biblia sokkal több időt tölt annak tárgyalásával, hogy miért teremtette Isten a világot, mint azzal, hogy hogyan. 

 

Fontos megérteni a különbséget a két kérdés között. Szemléltető példa: Képzeljük el, hogy Katalin tortát sütött fivére számára. A tudományok – a dietétikától és a biológiától kezdve a kémiáig, a fizikáig és a matematikáig – képesek elemezni, hogyan készül a torta, de semmilyen tudományos elemzés nem képes választ adni rá, miért sütötték. Valójában sohasem fogjuk megtudni - hacsak Katalin el nem mondja nekünk, hogy a fivérének sütötte a tortát. Hasonlóképpen, a tudományos elemzés nagyon sokat elmondhat nekünk arról, hogyan épül fel a világ, de semmit sem mond annak végső céljáról. Ha a Teremtő nem mondja el nekünk, soha nem tudjuk meg, miért teremtette a világot. Ennélfogva a Biblia, mely a Teremtő válasza, erre a rendkívül fontos kérdésre összpontosít. 

 

 

2. Ennek ellenére a Biblia mond néhány nagyon érdekes dolgot arról is, hogyan teremtette Isten a világot. A legalapvetőbb dolog az, hogy Igéje által teremtette. Figyeljük meg, hogy a Mózes első könyve fent említett szakasza hányszor ismétli a következő kifejezést: „És mondotta Isten” (lásd még János 1,1-5; Zsidók 11,3). 

 

 (a) Amikor beszélünk, szavaink gondolatainkat és szándékainkat fejezik ki. Hasonlóképpen, amikor Isten Igéje által megteremtette a világegyetemet, saját gondolatait és szándékait fejezte ki vele. Ezért van az, hogy minél többet tudunk meg a természet működéséről, annál jobban elámulunk csodálatos ésszerűségén. A világegyetem nem értelem és cél nélküli erők terméke, ahogy az ateisták mondják. Mindenhol a rend, a cél és az ésszerűség bizonyítékait mutatja – Isten ésszerűségéét, melyet teremtő Igéje fejez ki. 

 

 (b) Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az információ hordozóiként szavakat használunk. Az „És mondotta Isten” kifejezés ismétlése a teremtés minden egyes fázisánál azt jelzi, hogy a világ teremtéséhez szükséges információ egy személyes intelligenciától, Istentől származik, és hogy minden újabb komplexitási szint eléréséhez friss információ bevitelére (input) volt szükség. Ez teljes összhangban van azzal, amit a tudomány tanít. Például azt látjuk, hogy az anyagi világ, különösen az élővilág, nem egyszerűen anyagból épül fel, hanem olyan anyagból, mely információt hordoz – genetikai „kódról” beszélünk. 

 

 (c) A természetnek ez az ésszerűsége abból a tényből is látható, hogy – amint a tudomány megmutatja – az univerzum működése törvények segítségével írható le, melyek gyakran matematikai alakban adhatók meg. Történeti megjegyzés: A valaha élt egyik legnagyobb tudománytörténész, Sir Alfred North Whitehead, rámutatott a bibliai világkép alapvető hozzájárulására a modern tudomány megszületéséhez: „Az emberek azért váltak tudományos lényekké, mert törvényekre számítottak a természetben, és azért számítottak törvényekre, mert hittek egy Törvényadóban”. 

 

 

 

 Világosan látunk kell és azt gondolom, mindannyian valamilyen formában láthatjuk is, hogy a körülöttünk lévő világ természeti törvényekből áll, és ezek a természeti törvényszerűségek csodálatos pontossággal működnek, egymásra vannak hangolva, és ezáltal egy élhető világot biztosítanak számunkra. Nos nem csak a körülöttünk lévő világnak vannak törvényszerűségei, hanem az emberi élet számára is vannak erkölcsi törvényszerűségek azért, hogy egy élhető életet éljünk. Ha ezeket nem ismerjük, akkor az a veszély fenyeget bennünket –mint már a történelemben annyiszor- , hogy mindenki úgy él, ahogy akar. 

 

 Ezért fontos az, amit már korábban említetünk: Egy bizonyos erkölcsi magatartás mindig egy bizonyos hitbeli meggyőződésből fakad. Ha ez a hit a Szentírásban önmagát kijelentő Istenbe vetett hit, akkor meg kell ismerni először a Bibliát, utána megfogalmazni, mit hiszünk annak alapján (dogmatika), s akkor lehet beszélni arról, hogyan akarunk helyesen cselekedni ennek szellemében (etika). Hiszen mindannyian élvezni szeretnénk azt az életet, amelyet élünk.