Győri Nádorvárosi keresztény közösség

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (János ev. 3.rész 16. vers)

Örülünk, hogy felkerested közösségünk honlapját. Látogatásod alkalmával betekintést nyerhetsz életünkbe. Ha személyesen szeretnél velünk megismerkedni elérhetőségünket itt találhatod. Az oldalunkon szeretnénk megosztani veled információkat a Biblia jelentőségéről is, hitelességéről. Olvashatsz programjainkról, amelyeken szívesen látunk. Azt is szívesen vesszük, ha az itt olvasottakról meglátásaidat, véleményedet megosztod velünk.




Kereszténységről

Kétségtelen, hogy egy világot átfogó nézőpontból szemlélve a modern keresztény felekezetek nagyon zavaros és zavarba ejtő képet mutatnak. Ez jó néhány ok miatt alakult így: 

először is, a történelem folyamán sok babonás adalék járult a kereszténységhez – ahogyan a kagylók tapadnak a hajó törzséhez – nem egyszer azzal fenyegetve, hogy elsüllyesztik az egészet a gondolkodó emberek megvetésének szintje alá.

A másik ok komolyabb – hiszen egy tüzetes szemlélő könnyen meg tudja különböztetni a hajót a rátapadt kagylótól! A kívülálló számára sokkal nehezebb megkülönböztetni az eredeti, történelmi kereszténységet azoktól a különböző átalakulásoktól, amelyek az évszázadok során megjelentek a keresztény felekezetek dogmáiban és gyakorlatában. Ez nagyon sajnálatos, mivel ezek gyakran elfedik az alapvető, eredeti és megváltoztathatatlan történelmi tényeket, amelyek a kereszténység állandó szívét és értelmét alkotják. Hiszen a kereszténység lényege szerint nem erkölcsi rendszer (a konfucianizmus az), amelyet hozzá kell igazítani a századok változó divatjához, különben régimódivá válik. Nem is elvont, egyetemes filozofikus igazságok rendszere, amelyek érvényessége azoktól a gondolkodóktól függ, akik először kiötlötték azokat. Nem is olyan, mint amilyen sok pogány vallás volt, rituálék rendszere, amelyek hatékonysága azon múlott, hogy helyesen végezték-e el azokat. Ahogyan Pál, a korai kereszténység szóvivője fogalmazna, a kereszténység egy történelmi személyről, a názáreti Jézus Krisztusról szóló jó hír, aki emberi oldalról Dávid királyi magvából született, és a halálból való feltámadásának hatalma által megmutatta, hogy Ő Isten Fia. Maga Jézus Krisztus ez a jó hír: a személye, az élete – amit tett, tanított és hirdetett; a halála – amit az elvégzett; és a feltámadása, amely megmutatta, hogy igaz volt, amit hirdetett. Ezek a történelmi tények képezik a keresztény evangélium szívét.


Fel kell tennünk azonban fontos kérdéseket:

Mindez igaz-e? Milyen dokumentum áll rendelkezésünkre, amely természetesen hiteles és megbízható?  Az Újszövetség, mint egy történelemkönyv, megörökíti ezeket a tényeket és azok folyományait. 

Szerző: Prof. Dr. David Gooding, Prof. Dr. John Lennox Forrás: A keresztyénség meghatározása, Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió, 1066 Bp. Ó utca 16,  


Az Újszövetség, mint megbízható forrás

A klasszikus irodalom hitelessége című művében Barnes professzor felsorol három alapvető vizsgálatot, melyeket a történeti iratok megbízhatóságának megállapításásra alkalmaznak: a bibliográfiai vizsgálat, a belső bizonyítékok vizsgálata, és a külső bizonyítékok vizsgálata. A bibliográfiai vizsgálat az eredeti kézirat másolatainak számát, az eredeti és a létező másolatok között eltelt időt vizsgálja, amikor már egy eredeti kézirat sem létezik. A belső bizonyítékok vizsgálata a kéziraton belüli következetességeket és következetlenségeket vizsgálja. A külső bizonyítékok vizsgálata más történelmi forrásokat vizsgál annak megállapítására, hogy azok megerősítik-e vagy cáfolják a kéziratban szereplő állításokat, ilyen lehet például archeológiai bizonyíték.


A bibliográfiai vizsgálat a következőképpen alkalmazható:

Caesar Kr.e. 100 és 44 között írta meg a gall háborúk történetét. A rendelkezésünkre álló legkorábbi másolat 1000 évvel halála után készült, és mindössze tíz másolatunk van ebből az iratból. Platón kb. Kr.e. 427-től 347-ig írt; írásainak rendelkezésünkre álló legkorábbi másolatai Kr.u. 900 körül készültek, majdnem 1200 évvel az eredetiek után. Mindössze hét másolat maradt fenn. Arisztotelész Kr.e. 348 és 322 között élt és írt. Ma mindössze öt másolatunk van kéziratairól, a legkorábbi másolat Kr.u. 1100 körül készült, több mint 1400 évvel az eredetiek után. Tacitusz, a római történetíró az első században írt. Az egyetlen rendelkezésünkre álló másolat írásairól kb. Kr.u. 1100-ból, az eredetinél több, mint 1000 évvel későbbről való. A bibliográfiai vizsgálatnak köszönhetően a szakemberek megerősítették Caesar, Platón, Arisztotelész és Tacitusz írásainak eredetiségét és a szerzők megbízhatóságát!


Most alkalmazzuk ugyanezt a vizsgálatot az újszövetségi iratokra:

Az Újszövetség könyvei kb. Kr.u. 40-től 90-ig íródtak. A legkorábbi kéziratmásolatok Kr.u. 130-tól mindössze 40-50 évvel az eredetiek után készültek. Több mint 24000 másolat létezik. A megbízhatóság bibliográfiai vizsgálatának az Újszövetségre történő alkalmazása alapján tehát kétszer is meg kellene gondolnunk, mielőtt azt mondanánk, hogy az újszövetségi írásokban nem lehet megbízni.

Forrás: Személyes evangélizáláshoz szükséges eszközök